Na hol is kezdjem? Az esélylatolgatásból ma nem sok minden jött be, ez a Szeged főként azért kapott ki, mert a két breszti átlövőre, Jamalira és Kristopansra nem léptek fel ütközni, hagyták őket szabadon lövöldözni, és éppen ezért ők ketten lőtték a fehérorosz gárda góljainak az 50%-át.
Az első negyedórán nagyon lehetett érezni és látni, hogy nem pörgött fel a Szeged erre a meccsre. A nagy akarásnak nyögés lett a vége az első félidő felére, és én magam a tévé előtt ülve se gondoltam azt, hogy itt most a Szeged valami nagyot fog fakítani. Viszont ezt követően Bodóék megrázták magukat, és a félidő végére vissza is jöttek a meccsbe. Ekkor az elvesztett hitem vissza is jött egy kicsit, gondoltam a hosszabb kispadnak ki kell jönnie a 45. perc környékén, illetve úgy véltem, hogy a bresztiek se játszanak valami jól, inkább a Szeged múlta alul magát az első negyedórában. Egyébként egy-két megmozduláson kívül, nem volt valami szép játék, amit a két csapat mutatott az első 30 percben.
A második félidő elég döcögősen indult mindkét csapat számára, az első 10 percben nagyon sok volt a hiba itt is, ott is, annál kevesebb a gól. Igazából ekkor sem történt ritmusváltás egyik csapatnál sem, annyi, hogy a Brest pontosabban lőtt kb. annyival amennyivel nyertek. A szegedi támadógépezet nem akart összeállni, eléggé passzívan támadtak, senkinek nem volt lövőkedve, sokszor éreztem azt, hogy be lehetne menni középen a fehérorosz pofongépezetbe egy ziccerért, egy hetesért, vagy egy kettő percért, de szinte mindig a biztonsági megoldást választották, és oldalra lepasszolták a labdát, vagy megvárták állva a faultot. A végére maradt egy szalmaszál, de a meccs képe alapján nem is vártam többet attól, mint amit láthattunk a végjátékban.
Összegezve ma senki nem nyújtott kiemelkedőt, de még csak jót se a Szegedben - talán Bodó lövései említhetőek meg itt -, valamint Pastornak is volt már jobb meccse, forgathatta volna jobban a csapatot, illetve nem tudom, hogy Sierra teljesen egészséges-e, de ott volt a kispadon, egy próbát megért volna, mert Sego ma nagyon homály volt.
A brestiek közül Jamalit jó volt látni, hogy ilyen bátran és pontosan játszik, Kristopans is talált pár gólt - bár el nem tudom képzelni, hogy a Vardar mit látott benne, szerintem neki ez a fehérorosz csapat a csúcs - , na meg a minden hájjal megkent Stojkovic is megtette a magáét, hogy otthon tartsák a pontokat.
Megjegyzésként: Pastor a meccs előtt nyilatkozott, hogy 2019-ig kell a szegedi csapatot csúcsra építeni. Gyakorlatilag világklasszis jelenleg nincs a csapatba, de klasszisnak is csak Gabert, Kallmant, Gorbokot illetve a most betlizó Segot mondanám. Bodó és Bánhidi még a jövő embere, a többiek pedig nem képesek folyamatos magas szintű teljesítményre. Ahhoz, hogy 2019-re mutassanak valamit, legalább a jelenlegi csapat háromnegyedét le kéne cserélni. A mostani Veszprémbe szerintem csak Gaber és Gorbok férne be, és ők is csak másodhegedűsnek. Szóval idén nyáron bele kell húzni a nagy nevekbe...legyen így. :)